Az RTL Klub Játékzóna című műsorában telefonon lehet tippelni egy virtuális széf kombinációjára. Egy fanatikus házaspár állítása szerint - akik lejegyezték az összes leadott számsort - korábban már kétszer is eltalálták az azóta nyertesnek kikiáltott nyitókódót! Kolosi Péter a számonkérő újságírói telefonra nem volt hajlandó reagálni. Kolosi úr, ez nem olyan súlyos "hiba", mint amikor egy exriporterük miniszterelnököt akart kilövetni?

_____________________________________________________________________________

Újra van Kapcsoltam! a TV2 csatornáján. A telefonos játék csak rövid ideig uralhatta a főműsoridőt. Amikor korábbi időpontra tették, a produkcióval átigazolt Vitray Tamás távozott a „csigatévéből”. A játékvezetői posztot felajánlották Rózsa Györgynek. majd Kósa L. Adolfnak. Az új műsorvezető végül egy alig ismert arc, Kasuba L. Szilárd (26) lett.

A Hálóvilág műsorvezetője nem ijedt meg a feladattól. Igaz, óriási megtiszteltetésnek tartja a felkérést.
– Az utolsó pillanatban derült ki, hogy én leszek a Kapcsoltam új játékvezetője. Telefonon közölték velem az örömhírt. Mint mondták, egy fiatal, dinamikus és viszonylag ismeretlen „arcra” van szükség, aki később akár a Kapcsoltam védjegye lesz.Megijedtem-e? Nem, inkább elgondolkodtam. Tudtam, hatalmas a felelősségem, hiszen Vitray Tamás helyébe léphettem. Az első pillanatban elhatároztam: önmagamat adom.

Az új „arc” Miskolcon született, és ott is nőtt fel. A gimnázium idején egy rockzenekarban énekelt. És persze kajakozott, a serdülőválogatott tagja is volt. Hangképzést a Színművészeti Egyetemen tanult. Gazdasági mérnök diplomát Gödöllőn szerzett. Ösztöndíjat nyert Bordeaux-ba, ahol két évig szőlészkedett.
– Ennyi vargabetű után csak a miskolci rádiónál köthettem ki... Egy napig ismerkedhettem a DJ-pulttal, amikor szóltak: én vezetem élőben a hétvégi sportműsort. Amikor eljött a rettegett szombat, és kigyulladt a piros lámpa, remegett a kezem. Annyira, hogy a felírt rádiószignált is képtelen voltam elolvasni. Aztán belejöttem. Végül lubickoltam az éterben.
Szilárd már lassan négy éve a Rádió1 műsorvezetője. Megtanult a hangjával dolgozni.A kamera sem volt idegen tőle. Hónapok óta a Hálóvilág című műsort vezeti.
– A zenéhez sem lettem hűtlen. Nemrég még Benkó Ildikóval – aki korábban a Splash énekesnője volt – alkottuk a Blue Star névre hallgató duót. Most pedig egy miskolci zenészbarátommal, Kertész Csabával az önálló albumomon dolgozunk.Már megismerik az utcán. Jönnek szép számmal a rajongói levelek is.
– Több lány írja, hogy „bejövök” neki. Pedig a szerelem nem a bevilágított stúdiótól szép. A magánéletem egyébként eléggé rapszodikus. Tudom, én is hibás vagyok. Fel kellene vállalni és megoldani a problémákat, nem pedig elrohanni előlük.
Szilárdot Lászlónak keresztelték a szülei. Amikor rádiós lett, volt már egy Laci nevű kollégája.
– Nem akartuk, hogy összekeverjenek bennünket, ezért nevet változtattam. Ma már a szüleimen kívül mindenki így hív. Majdnem otthagyott a barátnőm, amikor otthon anyukám Lacikám felkiáltással borult a nyakamba. Azt hitte, becsaptam őt. Pedig csak megszerettem az új keresztnevemet. Jelentése szerint viselője állhatatos, küzdő jellem.

_____________________________________________________________________________

Vágó István, Egri János, Pokrivtsák Mónika, Máté Krisztina, Rózsa György - csak néhány név a rengeteg vetélkedő-műsorvezető közül, akiket Gálvölgyi János az elmúlt 33 évben színpadon és televízióban parodizált. Sokszor nehéz eldönteni, hogy a vetélkedő hozta Gálvölgyinek a sikert, vagy Gálvölgyi paródiája emelte a nézőszámot és a játék népszerűségét, de az biztosnak tűnik, hogy az a játékmester, akit ő nem figurázott ki, nem is érdekes.

[MÉDIAMIX] Egyik leghíresebb paródiája a Kapcsoltam című műsort vette célba. Kezdjük ezzel, hogyan készült?

GÁLVÖLGYI JÁNOS: A Kapcsoltamot Vitray kezdte el, utána sokáig Rózsa Gyuri csinálta. Mikor Rózsa Gyuri megkérdezte tőlem, hogy átvegye-e a műsort Vitraytól, én azt mondtam, ne vegye át. Természetesen nem fogadta meg a tanácsomat, és nagyon nagy sikerre vitte a műsort. Akkoriban a Thália Kabaréban volt egy paródia, Egri János Lehet egy kérdéssel több? című vetélkedőjéről, ez állandó műsorszámom volt. Rózsa Gyuri, aki nagyon jó barátom volt már akkor is, egyszer bejött a színházba, és azt mondta, "Látod, az Egriről csinálsz paródiát, rólam meg nem". Megkért, hogy nézzem meg, hogyan vezeti a Kapcsoltamot. Én megnéztem, jegyzeteltem, a paródia pedig úgy született meg, hogy improvizáltam egy Kapcsoltamot. Akkoriban ezek a vetélkedők még emberszabásúak voltak, mások, mint a maiak.

[MÉDIAMIX] Hogyan választ ki egy tévéműsort paródiája célpontjául?

G. J.: Csak nagy nézettségű műsort lehet parodizálni. Volt olyan vetélkedő-paródiám is, ami egy nem annyira népszerű vetélkedőről szólt, ezáltal a paródia sem vált népszerűvé. A Kapcsoltam-paródia népszerűsége annak volt köszönhető, hogy maga a műsor is közkedvelt volt.

[MÉDIAMIX] Szokott televíziót nézni?

G. J.: Ritkán. De például Vágó István műsorát, amit tulajdonképpen kedvelek, szoktam nézni, Vágó személye miatt is, hiszen elég régóta ismerem. Nem mindig értek egyet a kérdésekkel, nem hiszem, hogy X. Y. keresztnevét tudni kell, ez nem tartozik az általános műveltséghez. Biztos tudja, hogy kire gondolok. Zámbó Jimmyre. Ez szerintem nem tartozik a hétköznapjainkhoz. Vagy vegyük a Máté Krisztina-féle vetélkedőt. Ez olyan huszonegyedik századi, kegyetlen, "hogyan fúrjuk egymást", "hogyan csináljunk hülyét egymásból" vetélkedő. Erről persze nem Máté Krisztina tehet, őt kiválasztották egy szerepre. Talán szerencsésebb lett volna, ha egy idegen nőt keresnek, akit már kegyetlennek ismerünk meg.

[MÉDIAMIX] Ön szerint mikor jó egy televíziós vetélkedő?

G. J.: Akkor jó egy ilyen vetélkedő, ha a játék vezetője hiteles. Vágóról azt hisszük, ő mindent tud. Miért tudna mindent, de a személyisége miatt simán elhisszük róla. Ez egy szerep. Az évek során Vágót azért kedvelhették meg annyira, mert a két kép, a Vágó Pista, akit én is ismerek, és a vetélkedő-műsorvezető arc, összemosódott. De persze nem vagyok Vágó-szakértő.

[MÉDIAMIX] Milyen szempontok alapján készíti paródiáit a televíziós vetélkedőkről? Elsősorban a műsorvezetőt figyeli, vagy a játékosokat is?

G. J.: Ez változó. Volt olyan paródiám, amelyben nem a műsorvezetőt, hanem a játékosokat emeltem ki. Azt hiszem, a Lehet egy kérdéssel több? ilyen volt. Két egyforma műsorszám nincs.

[MÉDIAMIX] Vegyük példaként A Leggyengébb láncszemet.

G. J.: Ebben az esetben több adást is megnéztem, és Ónódi Györggyel megírtuk a paródiát, egyébként már évek óta vele dolgozom. A műsor stílusát, a katonásságot próbáltuk megfogalmazni. Olyan katonás, kegyetlen az egész. Egészen a végletekig elmentünk, természetesen eltúloztuk.

[MÉDIAMIX] Milyen visszajelzéseket kapott a műsorkészítőktől az évek során?

G. J.: Arra büszke vagyok, hogy 33 év alatt senki nem sértődött meg. Állítólag, annak idején Egri János megbántódott, de ezt velem soha nem érzékeltette. Rózsa Gyuri borzasztóan hálás volt, úgy érezte - talán ma is úgy érzi -, hogy az ő, és vele együtt a Kapcsoltam népszerűségében nagy szerepe volt a paródiának. Ebben azt emeltem ki, hogy Gyuri (ma már tudom miért) rengeteg vizet ivott. Ezt fokoztuk föl, ebből lett a szállóige, hogy "a Gyuri csak igyon vizet", ami annak idején ugyanolyan volt, mint a "Szeretem a focit".

[MÉDIAMIX] Hogyan reagáltak a nézők?

G. J.: Rengeteg levelet kaptunk a nézőktől. Két csoport volt (szerintem ez a jó): az egyik szerette, a másik utálta Rózsát. Annak idején több ezer olyan levelet kaptam, amelyben megígérték, hogy kiirtják a családomat. Abban a korszakban sem volt persze jó érzés, de az ember csak röhögött az ilyen leveleken. Ma már a felháborodott leveleket komolyan lehet venni, minden megtörténhet. Régebben egy paródián az egész ország felháborodott, őrjöngött. Ma lemegy egy műsor szombat este, és elmarad a "nagy durranás", nem rólunk szól a világ.

[MÉDIAMIX] Ön szerint a nézők miért szeretik a vetélkedőket? Hiszen rengetegen jelentkeznek játékosként, és még többen nézik a műsorokat.

G. J.: Egyrészt mézesmadzagot húznak el az orruk előtt. Ma már nagyobb összeggel, mint régebben. Ha belegondolunk, a Kapcsoltam-ban kb. 10 000 forint már a legmagasabb nyereményösszegek közé tartozott. Ma például, Vágó műsorában 40 milliót lehet nyerni, amit még ember nem vitt el, de mindenkiben él a mesebeli szegénylegény, hogy "majd én leszek a nyerő, mindenki hülye, de én biztos eljutok odáig." Nem jut el az ember odáig. Gondolom elsősorban a pénz a vonzó a vetélkedőkben, másodsorban mindenkiben van szereplési vágy. A rádióban néha hallgatom a vetélkedőket, nem is értem, hogy a nevét hogyan tudja valaki egyáltalán elmondani, olyan ostoba.

[MÉDIAMIX] A játékosok ábrázolásában mit emel ki?

G. J.: A szereplési vágyat. Vannak emberek, akiket tényleg nem értek, hogyan jut eszükbe jelentkezni, olyan buták. Talán a televíziós játékoknál ez nem annyira jellemző, ott biztos van szűrés.

[MÉDIAMIX] A Van benne valami-paródia karakterei hogyan születtek meg?

G. J.: A kabaréban vannak bűvös számok, mindig a páratlanok, a 3, 5, 7. A három a legjobb, se nem hosszú, se nem rövid. Ott volt Vágó figurája, amit kidolgoztunk, és volt 3 játékos. Legnagyobb sikere (mindig ezt ismétlik a műsorból) a beszédhibás logopédusnőnek volt, a másik két karakter el is tűnt. Az már nagyon jó, ha két erős figura megszületik. Rózsa Gyurinál a miatt volt nagy sikerem, mert egyedül csináltam a paródiát. Volt egy tévés változata, sok figurával, és volt olyan is, amikor csak egy székben ültem, és úgy csináltam, mintha beszélgettem volna a játékosokkal. Egyébként én azt szeretem jobban, ha a közönség is jelen van. Minden paródia máshogyan készül, nincsenek sémák. Van úgy, hogy Ónodi Gyuri barátom ír egy paródiát, odaadja, és az úgy jó, ahogy van. A Máté Krisztina-műsor paródiája is Ónodi irománya, amit később felcicomáztunk.

[MÉDIAMIX] Mennyi ideig tart egy paródia megvalósítása?

G. J.: Például A leggyengébb láncszem felvétele (ez a legfrissebb élmény) kínkeserves volt: először is, be kellett festeni szőkére a hajamat. De a felvételi technika is nagyon bonyolult volt, először velem vettük fel az egész műsort, aztán velem és a játékosokkal, majd egyenként a játékosokat, végül nagytotálban az egészet. Ezt nagyon hosszú ideig tartott elkészíteni.

[MÉDIAMIX] Hogyan zajlik egy próba?

G. J.: Odamegyünk, a szereplők megkapják a szövegeket, egyszer elpróbáljuk, és fel is vesszük. Kubinszky Péter rendező és Ónodi György megnézik, melyik az a beállítás, amelyben a leginkább hasonlítok Máté Krisztinára. Lehetséges, hogy csak egyetlen szögből látszik a hasonlóság. De a próbákon is kialakul egy-két geg.

[MÉDIAMIX] Az eredeti műsor képi világára koncentrálva készíti a paródiákat?

G. J.: Én nem figyelek erre, kitűnő szakemberek, Kubinszky Péter és B. Marton Frigyes végzik ezt a munkát.

[MÉDIAMIX] Nem olyan régen Vágó István műsorában játékosként szerepelt. Milyen érzés volt?

G. J.: Egészen más, mint amikor otthon nézem a műsort, ahol az ember csak úgy löki a válaszokat. Otthon nagyon büszke vagyok, mert nagyon-nagyon sokáig eljutok, hajaj! Abban a pillanatban azonban, amint az ember ott ül abban a bizonyos székben, mindjárt más érzése van. Mielőtt elkezdtük volna a felvételeket, azt gondoltam, nem szabad véresen komolyan venni, még akkor sem szabadna, ha igazából játszanék. A játékban benne van, hogy játék. Ha az emberben véletlenül áramszünet lesz, és nem tudja, ki írta Az ember tragédiáját, akkor sincs semmi gond, vállalni kell, hogy abban a pillanatban leblokkolt. Gondolom sok játékossal előfordult már, hogy alapvető dolgok nem jutottak eszébe, nem azért, mert hülye volt az illető, hanem mert tényleg nem jutott eszébe. Én már megszoktam a stúdió légkörét, de azt hiszem, ha egy civil ember találkozik azokkal a fényekkel, hangokkal, közeggel, zenével, hát összecsinálja magát.