Hogyan kezdődött a karriered a médiában?
Gyerekkoromban még három lehetséges munka közül akartam választanii: ügyvéd, pincér és műsorvezető. Ami mindegyikben közös volt, az az, hogy emberekkel kell foglalkozni és ezt imádom. Végül valószínűleg tudat alatt hatott rám, hogy a szüleim is a tv-ben dolgoznak. Anyukám Bay Éva, aki a mai napig a Hatoslottó sorsolást vezeti az RTL-en, előtte bemondó volt. Nagyon sokszor kísértem el dolgozni. 15 éves koromban magamtól kezdtem segédkezni a sorsoláson, akkor megkért a gyártásvezető, hogy heti pár ezer forintért legyek ügyelő. Az lettem, aztán nem volt megállás... J Asszisztens, súgógép-kezelő warm up man, felvétel-vezető, fix.tv, JátékHáló műsorvezető, RádióQ szerkesztő, stb...

Ki a kedvenc tévés személyiséged, esetleg példaképed?
Gonosz leszek: egy olyan személyt mondok, akit a többség nem ismer: Paolo Bonolis. Na jó, segítek: sok évig az olasz köztévé, a RAI UNO műsorvezetője volt, most egy ottani kereskedelmi tévében látható. Ő vezette többek között az ottani Áll az Alkut. Szeretnék rá hasonlítani. Végeztek az olasz gyerekek között egy közvélemény-kutatást. A megkérdezettek 70 százaléka Bonolist választaná apjának...

A JátékHáló mellett a fix.tv-n is dolgoztál, és ott vagy jelenleg is. Melyikben mit szeretsz?
A JátékHáló lehetőséget adott arra, hogy naponta kétszer 55 percig azt mondjak -bizonyos keretek között- amit akarok. Fontos volt, hogy ugyanarról a feladványról esetenként több 10 percet beszéljek. Ez rákényszerített arra, hogy minél választékosabban, érdekesebben adjam elő mondandómat. Ha rosszabb hangulatban voltam, akkor is csinálni kellett. Ez volt a legjobb, mert azóta is érzem a hatását; bármikor kell még többet beszélnem, még ha nincs témám, akkor is megy, néha hosszú perceket is ki tudok tölteni. Ezt a Játéknak köszönhetem.
A fix.tv szintén szabadságot ad, de másként. Itt, mivel kisebb tv-ről van szó, sok műfajban próbálhattam ki magam, így híreket mondhatok, vidám, komoly műsort, társkeresőt és vetélkedőt is vezethettem.

Ha azt mondom JátékHáló akkor mi az a három szó, ami egyből eszedbe jut? Miért pont az a három?
Duma, duma, duma. Szerinted?

Biztos adódtak olyan helyzetek a Játékháló vezetése során, amiket frappánsan kellett megoldani? Melyiket megoldásra vagy a legbüszkébb?
Előfordult, hogy tiszta allergia voltam, folyamatosan folyt az orrom. Ilyenkor nincs menekvés, ki kell fújni... Ha az ehhez hasonló helyzeteket sikerült természetesen megoldani, akkor büszke voltam. Persze, ha megnevettettem a kollégákat (ezáltal remélem a nézőket is) akkor az nagyon jó érzés volt.

Később kerültél a Játékhálóhoz, mint a többi műsorvezető, de gyorsan megszerettek a nézők. Miben rejlett a népszerűséged?
Ha így volt, köszönöm. Én nem vagyok más a képernyőn, éterben mint az életben. Talán ez a titok?

Mennyire állt közel hozzád a műsor? Miért?
Ha valamit elkezdek, legyen az akár lángossütői, regisztrálós, lóti-futis, vagy szerkesztő-műsorvezetői feladat, azt teljes gőzzel csinálom, így volt ez a JátékHálóval is. Többször előfordult, hogy éjjel arra ébredtem; hogy „na ezt adásban elmondom”...

Miből állt egy hétköznapod a játék alatt, és most a műsor után?
Ha hétköznap voltam adásban, 1-re mentem, 5-kor végeztem, a többi időt úgy töltöttem, mint bárki más. Sokat aludtam…J A kedd volt a legviccesebb. 5-kor vége volt a JátékHálónak, 5:20-kor pedig a fix.tv élő adásában kezdtem, a város másik pontján, csúcsforgalomkor, de legalább le voltam sminkelve. Általában átértem, szörnyű érzés volt, mert amúgy nagyon pontos vagyok és egy élő műsor előtt illik minimum egy órával előbb ott lenni.
Mióta nincs JátékHáló, a Rádió Q 99.5 közlekedési-szerkesztője vagyok. Ez egy ilyen profilú adó, minden hétköznap reggel 6-tól 10-ig a műsorvezetőkkel együtt megmutatjuk a dugókból a kiutat, mert „Velünk közlekedik a Város” JElkezdtem a politológia szakot a ZSKF-en