„NMHH kezében a telefonos játékok jövője?” Tettük fel a kérdést pár hónappal ezelőtt Szalai Annamária, vagyis a Médiatanács vezetőjének nyilatkozatára reagálva. A napokban annak jártunk utána, hogy mi a szerepe az NMHH-nak abban, hogy több műsorszolgáltató levette kínálatából a telefonos játékokat.

A betelefonálós műsorok ügyeivel kapcsolatban az Európai Bíróság egyik 2007-es ítélete jelentette az áttörést, amely az interaktív nyereményjátékokat tartalmazó műsorszámokat televíziós vásárlásnak minősítette. A televíziós vásárlás a reklámok egyik fajtája, így speciális szabályokon kívül a reklámokra vonatkozó előírások is vonatkoznak rá.

2009-től tehát azok a telefonos játékok, amelyekre teljesül az alábbi három feltétel, televíziós vásárlásnak számítanak:

• különleges, emeltdíjas telefonszám igénybevételével közvetlenül lehet a játékban részt venni;
• szolgáltatás nyújtásáról van szó, hiszen a néző a nyeremény reményében tárcsázza az emeltdíjas telefonszámot, hogy bekerüljön a játékba;
• figyelembe véve a játékot magában foglaló adás célját, a játék jelentőségét, az adás egészét, a kérdések irányultságát - megállapítható, hogy a játék nem egyszerű szórakoztatásra irányul, hanem maga a szolgáltatásnyújtásban megnyilvánuló önálló gazdasági tevékenység.

Ezen feltételek megléte esetén a játék reklámnak minősül, és valamennyi reklámkorlátozás illetve tilalom érvényes rá. Ez alapján a Médiatanács számos esetben megállapította, hogy a műsor előtt és után nem láthattunk reklámfőcímet. Súlyosabb esetekben pedig megállapították, hogy a vizsgált telefonos játékok tisztességtelen illetve valótlan tényállításokat tartalmaztak. A vizsgált ügyekben a Médiatanács (ismétlődő jogsértések esetén) egyre magasabb és magasabb bírságokat szabott ki a műsorszolgáltatókkal szemben.

A Médiatanács a hatályos médiatörvény megtartását ellenőrzi, és jogszabálysértés esetén szankció kiszabásával igyekszik jogkövető magatartásra szorítani a médiaszolgáltatókat. Nem tartozik feladatai közé a telefonos műsorokkal kapcsolatos problémák megoldásainak kidolgozása, de új szabályok  kapcsán együttműködik az érintett gyártókkal. Így tett az ORTT, amikor 2009 őszén három hónapos felkészítési időt adott a játékok készítőinek, hogy az új műsorokat már a televíziós vásárlás szabályainak megfelelően gyárthassák.

A Médiatanács felállását követően kiemelt figyelmet fordított a telefonos játékokra, ám a nagyszámú vizsgálat, elemzés, és az ezek nyomán indult közigazgatási eljárások mostanában kezdenek beérni. Bizonyos átfutási ideje van, míg a piac szereplői reagálnak a Hatóság lépéseire, ám úgy tűnik, hogy több szolgáltató levette műsoráról a telefonálós játékokat, míg mások szerződést bontottak a műsor külső gyártójával. A jelek tehát azt mutatják, hogy a hatóság szigora eredményre vezetett, ám úgy gondolják a műsorkínálat változásáról legkorábban a negyedév végén lesz aktuális mérleget vonni.

Az év elején hatályba lépő új médiatörvény a telefonos játékok terén is változást hozott. A régi törvény szerint a reklámok állításainak tisztességesnek és valósnak kell lennie, az új törvény erre vonatkozóan semmiféle előírást nem tartalmaz. A 2011-ben sugárzott telefonos játékokkal kapcsolatban nem tud eljárni, továbbiakban a jogsértések kapcsán beérkező panaszokat az NMHH a GVH-nak fogja továbbítani.

Az ORTT és az NMHH folyamatosan és rendszeresen egyeztetett a Versenyhivatallal, ám az egymást átfedő hatáskörökből adódó problémákat nem volt mód orvosolni. A médiahatóság a hatályos médiatörvény, míg a GVH a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény rendelkezéseinek megtartását ellenőrzi. A két törvény azonban más és más kötelezettséget ró a televíziókra, és előfordul, hogy valamely tevékenység nem sérti a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvényt, de sérti a médiatörvényt vagy fordítva.

(Forrás: NMHH)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság emblémája

(Kép forrása: nmhh_logo_H_2sor_rgb.jpg , letöltve: 2011.02.05.)